ikrem (három generáciòs gyötrelem)

Az égen régen anyátok állhatott,
de csak áltatott, mert az állapot,
hogy megértsétek,
addig váratott, mìg állatok lettek,
a tettekből  kinyert nedvek,
amit kiterveltek,
az iker-sejtek bennetek, ellenem, 
bár elnyelem, az ìgy termelt jellemem 
keretét, magát, az
égen áztatott tanyát,
és benne anyát, veled,
mìg kiterveled,
hogy az iker veled
nem játszik, mert látszik, megengeded,
hogy egyikünket elengedd,
vagy ne is vállald,
mert a párharc, csak álarc,
hisz senki sem vár haza,
itt  csupán párzik minden anya,
s gyilkol minden testvér.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése