Szánalom felhő takar. Míg felnő az avarból az a bornak való nyaktörő ital,
Ami kimar hamar, és az idő szavalássá erjedő
Szemcséi tekergőznek bennem s levetkőzik a jellem. Amivé facsart az élet éle. Ami életté lett, mámorált. S bár javult a morál mégis opálos az üveg, gyújtsd be hát a türelemfüvet.
Hadd füstöljön tova, a világnak bora.
